„A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez a család táplálékának megszerzésére, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete, még ilyen fagylaltállapotban is... és ha nem szólhat a puska, akkor is!”

- Fekete István


Általános rendelkezések

I.

I.1

A Házi szabályzat hatálya kiterjed a Vt. tagjaira, a hivatásos vadászokra, minden Vt. alkalmazott állományú személyre, vendégvadászra, kísérőjére, vadászjelöltre és a pártoló tagra.

Vadászati terveket a 20 éves vadgazdálkodási ütemterv előírásai szerint az éves tervek határozzák meg, melyet a vadászati hatóság előírásai szerint készít el az Elnökség - a Taggyűlés jóváhagyásával.

Vadászaton részt venni csak műszakilag kifogástalan állapotban lévő fegyverrel szabad. Nagyvad vadászatán keresőtávcső használata kötelező.
Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá ha eseti használatát külön engedélyezte a vadászati hatóság fegyverlámpát.

Társas és bérvadásztatás, valamint az élőnyúl be fogás ideje alatt reggel 07. órától du. 16 óráig egyéni vadászatot folytatni nem lehet. A külföldiek őzbakvadásztatása alatt minden egyéb vadászat szünetel. A tilalom megszegője fegyelmi vétséget követ el.

A vadászat nem lehet etikai normákat sértő anyagi előnyök forrása.

I.2. Társas vadászat

A hasznos apróvad (fácán, mezei nyúl) vadászatának helyét és idejét az Elnökség határozza meg.

Az apróvad vadászatokat általában 2 brigádban szervezzük. A vadászatok vezetőit a brigád tagjainak 2/3-os egyetértésével, a vadászmester jóváhagyásával az Elnökség bízza meg. A vadászat vezetője végzi a teríték nyilvántartását és a beírókönyv vezetését. Gondoskodik a mentőláda meglétéről.

A társasvadászati napokon minden vadász a vadászháznál köteles megjelenni.
Gyülekezés 7.30-tól, eligazítás 8.00 órakor.
A késve érkező vadász a vadászat vezetőjénél történő jelentkezés után vehet csak részt a vadászaton.

I.3. Egyéni vadászat általános rendelkezései
Egyéni vadászat lehetséges: őz kivételével minden vadászati idény alatt egyénileg vadászható vadfajra.

A vadászterületre egyéni vadászat esetén fegyverrel történő kimenetel előtt a beírókönyvbe a bejegyzés kötelező az adott napon valamennyi egyénileg vadászható vad esetében. Kiiratkozás a vadászat befejeztével. A beírókönyvben lévő adatoknak egyeznie kell a lő jegyzékben szereplő adatokkal. A beírókönyv aláírása minden esetben kötelező!

Biztonsági körzetek:
Őz és vaddisznó biztonsági körzetei:
1. Tisza-ártér
2. Alsórét-Felsőrét.
3. Bereklapos-Berekhát.
4. D-oldal, Nagynyomás.
5. Fertő
6. Külső-és belső Dónát.
7. Szentlászló, Kistőke
8. Lapistó.
A Tisza-ártéri és az alsóréti területen, les vadászat esetén a les szám feltüntetése kötelező a beírókönyvben!

Őz vadászat céljából a vadászterületre kimenni csak a vadászmester jóváhagyásával, a fővadász előzetes értesítése (bejelentkezés), és időpont meghatározása után hivatásos vadász kíséretében lehet. (A nagyvad-azonosító jel és vadkísérő jegy- a továbbiakban együtt: vadkísérő jegy felhasználását lásd az 1. sz. mellékletben.)

Vaddisznó és róka vadászatának esetén egy biztonsági körzetbe csak egy vadász iratkozhat be, kivéve, ha több vadász ennek ellenkezőjét előre megbeszélte. A megbeszélésnek ki kell terjednie: a vadászat kezdetére, végére, útvonalra elhelyezkedésre, lehetséges lő irányokra. A megbeszélés tényét a beírókönyvbe rögzíteni kell. Megbeszélés hiányában a később érkező vadász csak üres biztonsági körzetbe iratkozhat be.

Éjszakai vadászat csak megfelelő fényerejű lámpával folytatható. Menet közben a balesetek megelőzése érdekében a zseblámpa folyamatos használata kötelező.

Nagyvad és róka vadászatának befejeztével a beírókönyvbe be kell jegyezni minden leadott lövést, annak pontos idejét és eredményét (hibázás, sebzés, teríték).

A vízi vad védelme érdekében a meghatározott körzetekben, a meghatározott napokon lehet
vadászni:

Fertői halastó: hétfő, szerda, szombat.
Sulymos-tó, Termál-tározó: kedd, csütörtök, péntek, vasárnap.
A fentiekben nem említett területeken a vadászati napok nincsenek korlátozva.

Vízi vad vadászata során az ólomsörét használata tilos a halastavakon és az állandó jelleggel, vízzel borított területeken és azoknak 100 m-es védősávjában, valamint a Cserebökényi-pusztáknak (kódja: HUKM10005) a Vt. területére esőrészén. (56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet, 18. §., lásd térképmelléklet)

Új vadász egyéni vadászatot 1 évig csak tapasztalt vadásszal együtt folytathat a VT.
területén.

II. Vadászrész
A lőtt fácánkakasból és mezei nyúlból adható vadászrész mértéke a mindenkori FVM rendelet és az elnökség határozatoktól függ. Vízi vadból elvihető napi mennyiségét a mindenkori FVM rendelet határozza meg.

Pártoló tag a Vt. tagja, aki vadászati jogáról lemond, évi 5.000 Ft pártoló tagdíjfizetés mellett, ha a társas vadászatokon részt vesz, egy vadászati idényben
1 db lőtt mezei nyúl,
1 db lőtt fácánkakas illeti meg.

Társas vadászatonként és brigádonként a brigádvezető által meghatározott számú hajtó vehet részt.

Az apróvad vadászatán résztvevő vadászkutya után a vadászrész kiadását követően 1-1 db. fácán adható ki a vadászat résztvevőinek véleménye alapján a brigádvezető döntése mellett. 2002. március 1-től csak munkavizsgával vagy V.A.V. vizsgával rendelkező kutya vehet részt vadászatokon.

Lőtt vaddisznó 8 órán belüli leadása kötelező.A vaddisznó vadászrész 20 kg zsigerelt súlyig a teljes vad egészben, e fölött 7 kg vaddisznóhús, illeti meg az elejtőt. 20 kg feletti súlyú vaddisznóra az elejtőnek elővásárlási joga van, a mindenkori felvásárlási áron. Amennyiben a vadászház hűtőjét veszi igénybe, a hűtés költsége 250Ft/nap.

A lőtt őz és vaddisznó belsősége az elejtő vadászt illeti.

III. Vad ajándékozás
A vadásztársaságot támogató és segítő kívülállók tevékenységének elismerése céljából az Elnökség - vadhúst juttathat. A juttatásról a vadászmester köteles nyilvántartást vezetni, majd a taggyűlést tájékoztatni.

A tartósan beteg vadásztárs hasznos apróvadjuttatásban részesíthető.
IV. Vendéghívás
IV.1. Vendéget hívhat a vadásztársaság minden teljes jogú tagja, illetve az elnökség. Az elnökség vendége lehet az az érvényes vadászjeggyel rendelkező természetes személy, aki a vadásztársaság érdekében végzett tevékenységével érdemeket szerzett és a vadásztársaság csak ezen az egy módon képes ezt viszonozni. Csak írásban, az elnök aláírásával érvényes meghívóval kell rendelkeznie és azt a vadászat vezetőjének a vadászat megkezdése előtt át kell adnia. A vendégjegy korlátlan mennyiségben váltható, de az Elnökség - ennek mértékét korlátozhatja.

IV.2. A vendégjegy ára egyéb apróvad, dúvad, vízi vad, örvös galamb, balkáni gerle és erdei szalonka vadászatára 1000Ft+áfa /alkalom. Vendégjegyet kell váltani továbbá őzbak és őzsuta vadászat átadásakor is a vendég részére, ennek ára 5.000Ft+áfa, ez tartalmazza a kísérő díjazását, de nem tartalmazza a vadásztársaság tulajdonában lévő jármű használatát, a trófea kikészítésének és bírálatának díját. Ezeket a tételeket külön az érvényes díjak szerint kell befizetni. Vendégjegyet kell váltani társas vadászatra, ennek ára 2.000Ft+áfa (vadfácán), vagy 7.000Ft+áfa (nevelt fácán). A vendégvadász fácánból az azon a napon osztott kompetencia mértékéig kap a terítékből, de legfeljebb 2 db adható.

Az elnökség - a vendégnek a tagokéval azonos vadászati feltételeket biztosít. A vendéghívó felel azért, hogy vendége megtartsa az írott és íratlan szabályokat.

A vendégjegy sorszámát a vendég adatainak kitöltése után a vadászat kezdete előtt a beírókönyvbe be kell vezetni. A vendégjegyet az arra megjelölt helyre kell helyezni, melynek végrehajtásáért a vendéghívó felel.

IV.5. Vendéget nem hívhat az a vadász, aki a vadászati jogát nem gyakorolhatja, vagy aki a Házi
szabályzatban foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget Ennek ellenőrzése és végrehajtása a
vadászmester feladata.

IV.6. A vendéghívás rendje társas vadászatokra vonatkozóan: egyazon személy idényenként két alkalommal hívható meg társas vadászatra.
Vendéghívás nevelt fácán vadászatakor: tagonként maximum két vendég hívható egy vadászatra. Az elnökség jelöli ki azokat a vadászati napokat melyekre vendéghívás történhet. Nevelt fácán vadászatakor a vendégjegy ára 7.000Ft+áfa/jegy.
Vendéghívás vad fácán vadászatakor: idényenként egy tag két alkalommal hívhat vendéget (vadászatonként egy vendég). Ez esetben a vendéghívó tag fegyver nélküli kísérőként vehet részt a vadászaton. A vendégét saját kompetenciájának terhére vadásztathatja. Vadfácánra vonatkozóan a vendéghívás ideje nincs korlátozva, tehát bármely vadfácán vadászati alkalommal lehetséges az.
Vadfácán vadászatakor a vendégjegy ára 2.000Ft+áfa/jegy.
A vadásztársaság tagjának egyenes ági rokona kivételt képez a társasvadászati vendéghívás rendje alól, az alábbiakban: Ezek a személyek nem csak két alkalommal hívhatók idényenként, hanem összesen négy alkalommal, tehát részt vehetnek két vadfácán és két nevelt fácán vadászatán is.

V. Őzbak, őzsuta, őzgida kilövésének elosztása:

V.1 A jóváhagyott vadgazdálkodási terv teljesítése érdekében, amennyiben bérvadásztatással nem sikerül teljesíteni a kívánt hasznosítást, akkor a tagok kötelesek a kilövési tervet teljesíteni a vadászmester felosztása alapján. A tagok által elejthető őzbakok agancssúlya legfeljebb 250gramm lehet.

VI. Természet és környezetvédelem:
Minden vadász kötelessége a természetvédelmi előírások betartása, betartatása. Fel kell lépni és hatósági intézkedést kell kezdeményezni azok ellen, akik a természet védelmére vonatkozó előírásokat megszegik.
A vadásztársaság területén a vadállomány védelme, az egyéb apróvadak dúvadak - apasztása minden vadász kötelessége.
A Natura 2000 területeken tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a jelölő fajok állományának és/vagy a jelölő élőhely típus fennmaradási lehetőségét sérti.
A Natura 2000 Különleges Természet megőrzési Területeket (pSCI) és a Különleges Madárvédelmi Területeket (SPA) és az azokra vonatkozó előírásokat a 2. sz. melléklet, valamint a térképmelléklet tartalmazza.

VII. A vadászterület ellenőrzése
A vadászterület ellenőrzését elsődlegesen a hivatásos vadászok végzik.
A vadászattal összefüggő ellenőrzés során ellenőrzésre jogosult:
- Hivatásos vadász és az Elnökség - vagy az E.B. tagja.
- Az Elnökség két tagja,
- Az Elnökség - és az E.B. egy-egy tagja.
A terület ellenőrzésének tényét a beírókönyvben rögzíteni kell.
Az ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésre jogosult ellenőrizheti a hatályos Vadászati Törvény (1996. évi LV. Törv.) és a kapcsolódó 30/1997. (IV.30) FVM rendelet, az Alapszabály, valamint a Házi szabályzatban előírtak megtartását.
Az ellenőrzésre jogosult átvizsgálhatja a gépjárművet, annak bel- és rakterét. Az ellenőrzésre felszólított vadász köteles együttműködni, felszólításra az ellenőrzéshez hozzájárulni. Az ellenőrzés megtagadása fegyelmi vétség.

VIII. Kötelezettségek
A vadásztársaság léte, gazdasági stabilitása megkívánja, hogy a vadásztársaság tagjai fokozott mértékben vegyék ki részüket a vadgazdálkodással összefüggő tevékenységből, ezért minden tagnak részt kell vállalnia a közös munka végzéséből ( Alapszabály 10.§. 1., 2. bekezdés).
- Élő vad befogás, amely a vadásztársaság létének meghatározója. Az élő vad befogáson minden vadász köteles 6x1 napon személyesen részt venni. Ezen munkavégzés alól csak elháríthatatlan akadályoztatás esetén - betegség - kaphat felmentést.

Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a mindenkori hajtói díjat köteles megfizetni a vadásztársaság pénztárába. A hajtói díjat az Elnökség határozza meg. Az élő vad befogáson személyesen nem résztvevő tag, maga helyett hajtót nem küldhet.

A vadásztársaság munkavégzésének biztosítása érdekében egész évben folytatott folyamatos munka alapján az Elnökség tagjai és az E.B. valamint F.B. elnökei és a 70. életévüket betöltött tagok mentesek a fentiekben felsorolt kötelmek alól.

A tagdíj, melynek mértéke jelenleg 60.000.-Ft/fő/év, befizetése 2 részletben történik:
50%, a tárgyévet megelőző december 31., a második 50% a tárgyév augusztus 1. Méltányosságból, az Elnökség a havi rendszerességű tagdíjfizetést engedélyezheti.

A következő évi tagdíj mértékét az előző évi gazdálkodás eredménye alapján határozza meg a tagság az augusztusi taggyűlés alkalmával.

Mindennemű befizetés elmulasztása esetén annak teljesítéséig a mulasztó vadászati jogait nem gyakorolhatja.

VIII.6. Az új tag belépéskor 750.000-. Ft. vadgazdálkodási hozzájárulást köteles fizetni. A
befizetés a Vt. számlájára egy összegben történő átutalással, tagfelvételt követő 30-ik napig történhet.
Amennyiben fizetési kötelezettségének időben nem tesz eleget, úgy automatikusan tagsága
törlésre kerül. A tagfelvételről minden esetben a taggyűlés dönt. A Szentesi Új Barázda
Vadásztársaság területén gazdálkodó földtulajdonosok, akik legalább 100 hektár földdel
rendelkeznek, elsőbbséget élveznek a tagfelvétel során.

VIII.7 A befizetések teljesítése történhet átutalással, bankszámlára történő befizetéssel, vagy személyesen a vadásztársaság házi pénztárába. ( számlaszám:OTP:11735043-20002736).

IX. Továbbképzés
IX.1. A vadász köteles vadászati, vadgazdálkodási ismereteit bővíteni. Ennek egyik módja a vadászati idényt megelőző balesetvédelmi oktatás, valamint az önképzés. A baleset védelmi oktatáson évente egy alkalommal a részvétel minden tagnak kötelező, melyet jelenléti íven aláírásával igazol.

IX.2. A vadászkutyák gyakorlati foglalkoztatására az alábbi területet jelöltük ki:
A Fábiánsebestyéni út melletti kispuska lőtérnél elfekvő háromszög alakú terület.

X. Egyéb
A vadászház házirendjének meghatározása az Elnökség hatáskörébe tartozik. Üzemeltetéséről az Elnökség, ill. a gondnok gondoskodik a gazdasági vezető irányításával. Klubnap: kedd 16.00-tól.

Orvvadászok elfogásáért, olyan tettenérés esetén, ahol hatósági intézkedés is történt 30.000.- Ft-tól 100.000-. Ft-ig terjedő minősített jutalomban részesül a Vt. tagja, vagy hivatásos vadásza.

A vadászház és a vendégszobák hasznosítását az elnökség évente, aktuális árjegyzékben határozza meg.
Záró rész.
A Házi szabályzatban foglaltak betartását az Elnökség negyedévenként köteles áttekinteni és a szükséges intézkedések megtételéről jegyzőkönyvileg időpont és felelős meghatározásával köteles gondoskodni és annak teljesítéséről a taggyűlésnek beszámolni.


Szentes, 2013. május 07 nap

.................................................. .....................................................
Elnök
Titkár


.................................................. ......................................................
Hitelesítő
Hitelesítő


P.h.



1.sz. melléklet

A szentesi Új Barázda Vadásztársaságnál a lőtt nagyvad azonosító jelek kezelése és elszámolása a következő módon történik:
a mindenkori fővadász veszi át a Hivatalnál az azonosító jeleket, melyeket egyenként nyilvántartásba vesz. Ezek után a hivatásos vadászoknak sorszám szerint aláírásukkal kerül átadásra. A felhasználás a vadászterületen történik az eredményes vadászatokat követően. A nagyvad vadászai idény végeztével a Hivatala felé éves felhasználási jelentést, valamint tételes elszámolást nyújt be a fővadász.

2. sz. melléklet

A vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett Natura 2000 alá eső természeti területek:
Különleges Természet megőrzési Terület (pSCI) vonatkozásában az Alsó-Tisza hullámtér (kódja: HUKN20031), a Szentesi gyepek (kódja: HUKM20029), a Kurca (kódja: HUKM20031), a Tőkei gyepek (kódja: HUKM20028), a Lapistó-Fertő (kódja: HUKM20030) és a Mágocs-ér (kódja: HUKM20006).

Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) vonatkozásban a Alsó-Tiszavölgy (kódja: HUKM10007) és a Cserebökényi-puszták (kódja: HUKM10005).
Amennyiben a jelölő fajok között szárazföldi gerinctelenek szerepelnek, a területen mesterséges fácán kibocsátás, nevelés előzetes egyeztetést igényel.

Amennyiben a jelölő fajok között hüllők, kétéltűek szerepelnek, a területen mesterséges vízi vad tenyésztés, nevelés, kibocsátás előzetes egyeztetést igényel.

Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) esetében, ha jelölő fajok között vízi-, parti madár fajok szerepelnek, a vízi vad vadászata előzetes egyeztetést igényel a jelölő fajok területen tartózkodásának időszakában.

Vadászati, vadgazdálkodási célú élőhely fejlesztés, vadföld kialakítás csak előzetes egyeztetéssel valósítható meg.

Vízi vad vadászata során az ólomsörét használata tilos a halastavakon és az állandó jelleggel, vízzel borított területeken és azoknak 100 m-es védősávjában, valamint a Cserebökényi-pusztáknak (kódja: HUKM10005) a Vt. területére esőrészén. (56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet, 18. §.)



Preambulum

I. fejezet

A Fegyelmi Szabályzat hatálya

1.§

1.) Személyi hatálya kiterjed:
- a vadásztársaság tagjaira, különleges jogállású tagokra (tagjelöltjeire, tiszteletbeli
tagjaira, pártoló tagokra,)
- hivatásos vadászokra, valamint az
- Országos Magyar Vadászati Védegyletbe tömörült vadásztársaságok tagjaira, függetlenül
attól, hogy valamely tisztséget viselnek-e akár a vadásztársaságnál, akár a Védegylet
bármely választott testületében.

2.) Területi hatály:
E szabályzatot kell alkalmazni a vadászati jog alapján a vadászatra jogosult vadászterületén, valamint vendégvadászként más vadásztársaságnál történő vadászatra is.

3.) A vadászok feladatait, jogait és kötelezettségeit különösen meghatározzák:
A vadvédelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, a lőfegyver tartásáról és használatáról rendelkező jogszabályok,
az egyesületekre vonatkozó jogszabályok,
a vadásztársaságok Alapszabályai, a Házi Szabályzatai, és szabályzatai.
A vadásztársaságok testületi és vezető szerveinek jogszabályokkal és szabályzatokkal összhangban álló döntései, határozatai.
A Szövetség és az OMVK és Megyei Területi Szervezetének szabályzatai és iránymutatásai melyeket a vadásztársaság az Alapszabályában magára nézve kötelezőnek ismeri el.

4.) A /2/ bekezdésben említett jogszabályok, szabályzatok és határozatok meg nem tartása miatt induló fegyelmi eljárásra s Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.) A fentiek érvényesítése, megvalósítása végett a jelen Fegyelmi Szabályzat rögzíti a fegyelmi eljárás célját, feladatát, az eljárás általános szabályait, a fegyelmi vétségeket, a speciális és generális prevenció érdekében az alkalmazható fegyelmi büntetéseket, intézkedéseket, jogorvoslati lehetőségeket.

A fegyelmi eljárás célja

2.§

a.) a fegyelmi vétséget elkövető bizonyított cselekményével arányban álló felelősségre vonása, nevelése, a hasonló magatartás tanúsításától való visszatartása (speciális prevenció)

b.) általános megelőzési követelmények teljesítése, más vadászoknak hasonló jogsértéstől való visszatartása ( generális prevenció)

c.) a balesetek megelőzése, a vadászati fegyelem szilárdítása, a haladó vadászati hagyományok, szokások erősítése, az erkölcsi és etikai normák, az alapvető vadgazdálkodási, vadászati, lőfegyver használati szabályok betartása és betartatására való nevelés.

II. fejezet

Fegyelmi vétségek, fegyelmi intézkedések és büntetések.

Fegyelmi vétségek:
3.§

1.) Fegyelmi vétséget követ el az a vadász aki:

a.) - a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a lőfegyverhasználatra, valamint a lőszer és a lőfegyver tárolásra vonatkozó rendelkezéseket megszegi

b.) a vadásztársaság alapszabályának, házi szabályzatának előírásait, vagy a vadásztársaság taggyűlésének, Elnökségének a határozatait nem tartja meg, azokat szándékosan vagy gondatlanul megszegi
c.) választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja

d.) a vadásztársaság tagjait, testületeit alaptalanul megvádolja
e.) a figyelmet, akaratot hátrányosan befolyásoló gyógyszerek, továbbá szeszesital hatása alatt vadászlőfegyvert visel vagy használ

f.) a vadásztársaság gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el;

g.) a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, annak képviselőjét jogszerű vizsgálatuk során szándékos magatartással megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, meghamisítja vagy megsemmisíti;

2.) A fegyelmi vétséget elkövető vadászt - más jogágazatba tartozó jogsértéstől függetlenül - fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.


Fegyelmi büntetések és intézkedések:
4. §

Fegyelmi büntetés és intézkedés: e Szabályzatban meghatározott és itt felsorolt joghátrány alkalmazása az elkövetővel szemben.

1.) Fegyelmi intézkedések:
a,) írásbeli megrovás
b.) próbára bocsátás 1 hónaptól 12 hónapig;
(A büntetés kiszabásának próbaidőre elhalasztása, ha alaposan feltehető, hogy a
büntetés célja így is elérhető.)
2.) Fegyelmi büntetések:

a.) a saját vadászterületen meghatározott vadfaj lövésétől eltiltás legfeljebb két évre;

b.) a saját vadászterületen trófeás vad lövésétől eltiltás legfeljebb öt évre;

c.) a vadászati tisztségtől a választási időszak végéig, de legalább két évre történő eltiltás;
d.) vadászati jog 6 hónaptól kettő évig terjedő felfüggesztése;

e.) kizárás;

3.) A fegyelmi büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
A próbaidő 1 hónapnál rövidebb, 2 évnél hosszabb nem lehet.

4.) A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult az elkövetett fegyelmi vétség súlyától és jellegétől függően, a jogerős fegyelmi büntetés ismeretében kezdeményezheti, hogy az érintett vadász részére korábban adományozott NIMRÓD vadászérmet vonják vissza.

5.) A fegyelmi eljárás során a /2/ bekezdés a-d pontjában felsorolt fegyelmi büntetések közül egyidejűleg több is alkalmazható.

6.) A fegyelmi eljárás során a fegyelmi büntetés idejének pontos kezdetét és végét az ügyben eljáró Fegyelmi Bizottság a határozat rendelkező részében köteles megjelölni.

7.)A vadászati jog felfüggesztése esetén a vadász nem vadászhat, tisztségre nem választható, vadászrészt nem kaphat, vendéget vadászat céljából nem hívhat. Kötelezettségei viszont nem szünetelnek, így különösen tagdíjfizetési kötelezettség, vadgazdálkodási berendezések létesítésben való közreműködés, közösségi munka.

8.) Az a vadász, akit bármely vadásztársaságból kizártak, csak a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével vehető fel újra a vadásztársaságba.

9.) A kiszabott fegyelmi büntetéseknek és intézkedéseknek minden esetben meg kell felelniük a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott céloknak.
A büntetések és intézkedések közül az eset összes körülmények mérlegelése és értékelése során azt kell alkalmazni, amelyik legjobban igazodik az elkövető személyéhez, a cselekmény tárgyi súlyához, arányban áll a mulasztással, jogsértéssel.
Az eljárás során értékelni kell az elkövető korábbi vadászati, egyéni magatartását, összes tevékenységét, a cselekményt enyhítő és súlyosbító, valamint a terhelő és mentő körülményeket.

III. fejezet

Vadásztársaság fegyelmi szervei

5. §
1.) a vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága;
2.) a vadásztársaság Taggyűlése;
3) a Fegyelmi Bizottság

6.§
1.) A vadásztársaság Taggyűlése - vezető szervei választásával egy időben három - öttagú Fegyelmi Bizottságot (elnököt és tagokat) választ s egyben a tagok közül megválasztja a fegyelmi bizottság elnökét. A Fegyelmi Bizottság határozatképességéhez háromtagú bizottság esetén legalább kettő, öttagú bizottság esetén legalább három tag jelenléte szükséges.
7.§
1.) A vadásztársaság Fegyelmi Bizottságának hatáskörébe tartozik - a vadásztársaság elnökét, az ellenőrző bizottság, valamint a fegyelmi bizottság elnökét kivéve - a vadásztársasági tagok és tisztségviselők fegyelmi ügyének kivizsgálása.

2.) A kivizsgálás eredményétől és a fegyelmi vétség jellegétől függően a Fegyelmi Bizottság első fokon saját hatáskörben hoz fegyelmi határozatot és állapítja meg a 4. § a-ban meghatározott fegyelmi büntetéseket vagy intézkedéseket.

8.§
A fegyelmi ügyben annak a vadásztársaságnak a fegyelmi bizottsága taggyűlése - jár el, amelynek a fegyelmi vétséget elkövető vadász a tagja.

9. §

1.) Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén az elfogultság fennállása kérdésében az Elnökség dönt az érintett bizottsági tag meghallgatása után, mely határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fegyelmi bizottság egy tagjának elfogultsága esetén a fegyelmi bizottság többi nem elfogult tagja jár el.

2.) Amennyiben a Fegyelmi Bizottság több tagja érintett az elfogultságban, úgy az Elnökség ideiglenesen megbízhatja az ügy kivizsgálásában való közreműködéssel vadásztársaság más tagját is, a vizsgálatot azonban ez esetben is a fegyelmi bizottság elnöke vezeti.

3.) Ha az adott ügyben a fegyelmi bizottság elnöke érintett vagy elfogult, a kivizsgálás levezetésére csak Elnökségi tag jelölhető ki.

10.§

A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi határozat meghozatalát követően soron kívül köteles tájékoztatni az Elnökséget a soron következő taggyűlést ugyancsak tájékoztatni köteles a saját hatáskörben hozott döntéseiről.

Taggyűlés;

11. §

1.) A vadásztársaság Taggyűlése bármely ügyben eljárhat I. fokon.
Másodfokon dönt a Fegyelmi Bizottság által hozott elsőfokú határozatok tárgyában.

2.) Amennyiben a Taggyűlés nem ért egyet a Fegyelmi Bizottság javaslatával, saját hatáskörben más - enyhébb, vagy súlyosabb - fegyelmi büntetést szabhat ki.

IV. fejezet
Elsőfokú eljárás szabályai:

12.§

1.) A fegyelmi eljárás megindítását bárki kezdeményezheti, elrendelni azonban csak megalapozott gyanú alapján szabad.

2.) A fegyelmi eljárás lefolytatását a vadásztársaság elnöke, az elnök ellen fegyelmi eljárást a taggyűlés rendeli el. Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják, melyről írásban értesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vontat is.

3.) A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult- a vadászattal összefüggő fegyelmi vétség gyanúja esetén baleset megelőzési célzattal az érintett tag jogait a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig ideiglenesen korlátozhatja, vagy teljesen fel is függesztheti. E döntését az írásbeli elrendeléskor kell az érintettel ugyancsak írásban közölni.

13.§

1.) A hatáskörrel rendelkező fegyelmi szerv a fegyelmi vétségről való tudomást szerzést követően haladéktalanul köteles intézkedni az ügy kivizsgálására. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell az elévülést. Elévült a cselekmény, ha:
a,) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év eltelt, vagy
b,) a fegyelmi vétség elkövetésétől a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint három
hónapja tudomása van és érdemi intézkedést az eljárás megindítására nem tett.

2.) Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés ezen eljárások jogerős befejezésétől kezdődik.

14.§

1.) Az ügyben eljáró fegyelmi bizottság az eljárás elrendelésétől számított 15 napon belül írásban az indokok megjelölésével - értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vontat és egyben a tárgyalást kitűzni, s arra az érdekelteket meghívja. Az értesítésnek a tárgyalás napját legalább nyolc nappal meg kell előznie.

2.) A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, szükség szerint azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlenül tudomásuk van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos egyéb bizonyítékokat/okiratok jegyzőkönyvek/.

15.§

1.) A fegyelmi ügy tárgyalása során az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és módot kell adni arra, hogy az eljárás alatt álló személy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.


2.) A fegyelmi eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont a szóbeli meghallgatáson bizonyítható előzetes értesítése ellenére nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen nem menti ki.

3.) A fegyelmi eljárás során indokolt esetben tanúkat is meg kell hallgatni. Sor kerülhet szakértő bevonására, szembesítésre, szemlére is. Az eljárás során a tanúkat figyelmeztetni kell jogaikra, hozzátartozó esetén a tanúvallomás megtagadhatóságára, a hamis tanúzás törvényes következményeire.
A meghallgatásról rövid jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévők nevét, az eljárás tárgyát, a nyilatkozatok lényeges részét, és a jelenlévők aláírását.

4.) A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont nyilatkozatait velük alá kell íratni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell íratni. Ha az említettek az aláírást megtagadják, ezt a tényt, valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

5.) A fegyelmi bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelemi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész időtartama alatt kivéve a határozat hozatalt jelen legyen, a fegyelmi bizottságelnökének engedélyével a tanúkhoz kérdéseket intézzen, tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

6 .) A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke, a jelenlévő tagjai és a fegyelmi eljárás alá vont is köteles aláírni.
16. §

1.) Az elsőfokú eljárást az elrendeléstől számított 30 napon belül be kell fejezni. Ha a tényállás tisztázása, bonyolultsága hosszadalmas vizsgálatot igényel, a fegyelmi bizottság elnöke 30 nappal a határidőt meghosszabbítja, melyről írásban értesíti az eljárás alá vontat.

2.) A vadásztársaság fegyelmi bizottsága az ügy kivizsgálása után döntést hoz.

3.) A fegyelmi döntéseket a fegyelmi szervek szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
17. §

1.) Ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértés nem bizonyított, az eljárást: bizonyítékok hiányában,
ha az eljárás alá vont fegyelmi vétséget nem követett el: fegyelmi vétség hiányában,
ha a vizsgálat során derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült, az eljárást elévülés címén meg kell szüntetni. Erről az eljárás alá vontat írásban értesíteni kell.

2.) A fegyelmi vétség megállapításáról és a fegyelmi büntetés kiszabásáról vagy intézkedés alkalmazásáról a fegyelmi bizottság határozattal értesti az eljárás alá vont személyt.

18.§

A fegyelmi eljárás során hozott határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni, s a határozatot annyi példányba kell elkészíteni, hogy abból minden érdekelt kapjon. (eljárás alá vont Fegyelmi Bizottság, Intéző Bizottság, sértett, károsult, ) A határozatot a fegyelmi bizottság elnöke írja alá és egyúttal gondoskodik annak kézbesítéséről.

19. §

A határozat alaki és tartalmi részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól rendelkező törvényben (Ket.) meghatározottak az irányadók.
a.) bevezető rész tartalmazza :
- az eljáró fegyelmi bizottság megnevezését, ügyintézőjének nevét,
- a határozat, ügyirat számát, tárgyának megjelölését,
- az eljárás alá vont személyi azonosító adatait,

b.) rendelkező rész tartalmazza:
- a megállapított fegyelmi vétséget,
- a bizottság döntését, a kiszabott fegyelmi büntetést vagy intézkedést,
- jogorvoslati lehetőséget, benyújtás határidejét és helyét, esetleges bírósági felülvizsgálat
lehetőségét,

c.) indokolás tartalmazza:
- a megállapított tényállást és az elfogadott bizonyítékokat,
- azon jogszabályok megnevezését, amelyek alapján a bizottság a határozatot hozta,
- az eljárás alá vont felajánlott, de elutasított és mellőzött bizonyítékait
- mérlegelés és méltányosság jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és
tényeket,
- enyhítő és súlyosító körülményeket,
- dátumot és a határozathozatalra, hatáskör gyakorlására jogosult nevét, beosztását.
- a vadásztársaság bélyegzőlenyomatát.

20.§

1.) A fegyelmi intézkedés alkalmazása, vagy a büntetés kiszabása a fegyelmi vétség polgári jogi következményeit, valamint a Büntető Törvénykönyvben meghatározott feljelentési kötelezettséget nem érinti. Amennyiben a fegyelmi eljárás során bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, a vadásztársaság elnöke köteles jelenteni a területileg illetékes rendőri szerveknek.

2.) A jogerős fegyelmi határozatot a vadásztársaság legközelebbi taggyűlésén teljes terjedelmében ismertetni kell.

21.§

1.) A vadásztársasági taggyűlésen a fegyelmi ügy tárgyalása külön napirendi pontként szerepel. A fegyelmi ügy kivizsgálásáról a fegyelmi bizottság elnöke tesz jelentést, majd ismerteti javaslatát. Érdemi döntést a Taggyűlés hoz.

2.) Fegyelmi eljárás alatt álló tag az eljárás befejezéséig a vadásztársaságból nem léphet ki.


Fellebbezési eljárás szabályai:
22. §

1.) A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a Taggyűléshez, mint másodfokú fegyelmi szervhez.
Fellebbezéssel élhet az eljárása alá vont, és a sértett, valamint a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult tisztségviselő.

2.) A fellebbezést, vagy egyéb jogorvoslatot az első fokon eljárt fegyelmi szervnél írásban kell benyújtani. A fellebbezést a Fegyelmi Bizottság az összes iratokkal és bizonyítékokkal köteles 8 napon belül az ügy elbírálására jogosult szervhez taggyűlés - átadni.

23. §
1.) Ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés elkésett vagy azt nem az arra jogosult terjesztette elő a /4/ bekezdésben foglaltak kivételével a fellebbezést elutasítja, Az elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

2.) Ha a fellebbezést előterjesztő az elkésett fellebbezés benyújtásával egyidejűleg mulasztását is igazolja, azaz igazolási kérelmet terjeszt elő - a fegyelmi bizottság dönt az igazolási kérelem elfogadása vagy elutasítása tárgyában. Elfogadás esetén az összes iratot felterjeszti a másodfokú fegyelmi szervnek a taggyűlésnek.
Amennyiben az igazolási kérelmet nem fogadja el, elutasító határozatot hoz. Ez ellen az eljárás alá vont fellebbezést terjeszthet elő a taggyűléshez.

24.§

1.) A másodfokú fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő harminc napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.

2.) A vadásztársaság taggyűlésének a fegyelmi ügy tárgyalását önálló napirendi pontként kell a taggyűlésre szóló meghívóban is felvennie. A taggyűlésen a fegyelmi ügy kivizsgálásáról a fegyelmi bizottság elnöke tesz jelentést, majd részletesen indokolja a fegyelmi bizottság határozatát.

3.) A taggyűlés az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti vagy súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak az fegyelmi vétséget elkövető fellebbezett.

4.) Ha a fellebbezést a taggyűlés alaptalannak találja, azt az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett elutasítja.

5.) Ha az elsőfokú eljárás során helyrehozhatatlan eljárásjogi szabálysértés történt, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a taggyűlés az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelezi a fegyelmi bizottságot. A hatályon kívül helyező határozatnak konkrét iránymutatást kell adni az új eljárás lefolytatására, ismertetni kell a hatályon kívül helyezés okát és tartalmaznia kell az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

6.) A taggyűlés által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára a jelen fegyelmi szabályzat 13- 14 §a-iban foglaltak az irányadók.

25.§

1.) A Taggyűlés a határozat azonnali végrehajtását rendelheti el:
- a vadászat, vadgazdálkodás fokozott védelme indokolja
- két éven belül ismételt fegyelmi felelősségre vonás esetén.
A határozat azonnali végrehajtását a határozat rendelkező részében kell kimondani, és részletesen meg kell indokolni.

2.) A Taggyűlés első és másodfokú határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, határozata jogerős, végrehajtható.

3.) A taggyűlés fegyelmi eljárás során hozott határozatát 15 napon belül írásba kell foglalni, s a határozatot annyi példányba kell elkészíteni, hogy abból minden érdekelt kapjon. (eljárás alá vont Fegyelmi Bizottság, Intéző Bizottság, sértett, károsult, ) A határozatot a taggyűlés elnöke írja alá és egyúttal gondoskodik annak kézbesítéséről.

4.) A fegyelmi határozat rendelkező részében az eljárás alá vontat tájékoztatni kell a fegyelmi határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségéről.


V. fejezet

Vegyes rendelkezések
A fegyelmi határozat kijavítása

26. §

A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám-vagy számítási hiba vagy hasonló nyilvánvaló elírás esetén hivatalból is bármikor kijavíthatja.

27.§

Mentesülés a fegyelmi büntetés, intézkedés hátrányos következményei alól.

1.) A felelősségre vont mentesül a fegyelmi büntetés, intézkedés hátrányos következményei
alól:
- írásbeli megrovás esetén a határozat jogerőre emelkedésével,
- próbára bocsátás esetén a próbaidő eredményes elteltével,
- más büntetés esetén a fegyelmi büntetés letöltésével,
- kizárás, fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év
eltelt.

2.) Amennyiben a fegyelmi intézkedés, vagy büntetés hatálya alatt állóval szemben újabb jogerős fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, a korábbi büntetés alóli mentesülés időtartama az újabb fegyelmi büntetés kiállásáig meghosszabbodik.

28.§

Fegyelmi határozat bírósági felülvizsgálata

1.) A jogerős fegyelmi határozatot amennyiben az jog vagy alapszabálysértő - a vadásztársaság bármely tagja különleges jogállású tag csak érintettsége esetén - a határozat tudomására jutástól számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat

2.) A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a tag kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. (Ptk. 62. § /6/ bekezdés.)
3.) Méltányosságra, a büntetés mérséklésére tekintettel a határozat bírósági felülvizsgálata nem kérhető.

29.§
Egyéb intézkedések


1.) Amennyiben a Szövetségnek, a Szövetség megyei szerveinek és a vadásztársaságok vezető tisztségviselői akár a vadásztársasági tagsági, akár tisztségviselői minőségükben a Fegyelmi Szabályzat 3. § a-ban meghatározott fegyelmi vétséget követnek el, ellenük fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartásról a vadásztársaság elnökét, illetőleg helyettesét haladéktalanul értesíteni kell.
2.) A vadászati fegyelmi vétségeken kívül eső magatartás esetén az általános szabályok szerint van helye felelősségre vonásnak. Az ennek érdekében szükséges intézkedéseket az illetékes taggyűlés teszi meg és a dönt a tisztségviselésből való visszahívás kérdésében.

3.) Alkalmazottak fegyelmi ügyeire a Munka Törvénykönyvének rendelkezései és az alkalmazott munkaszerződésében foglaltak az irányadók. (2012. évi I. Tv. VIII. fejezet, 56. §.)

30. §

Hatályba léptető rendelkezés

Ez a Fegyelmi Szabályzat 2013. május napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Rendelkezéseit az ezt követően elrendelt fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.

Jelen Fegyelmi Szabályzatot a Szentesi Új Barázda vadásztársaság taggyűlése 2013. május 25
-n megtárgyalta és a 3/2013. (05. ) Tgy. számú határozatával a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a módosítások félkövér, dőlt fekete betűkkel jelölve - elfogadta.

Szentes, 2013. május 25 nap.


VT-elnök VT-titkár



FB-elnök
S Z E N T E S I Ú J B A R Á Z D A
VADÁSZTÁRSASÁG
F E G Y E L M I S Z A B Á L Y Z A T A

A 3/2013. (05. .) Tgy. határozattal egységes szerkezetbe foglalt szövege.








S Z E N T E S I Ú J B A R Á Z D A
VADÁSZTÁRSASÁG







HÁZ I S Z A B Á L Y Z A T A
A 2/2013. (05. .) Tgy. határozattal egységes szerkezetbe foglalt szövege.






Szentesi Új Barázda Vadásztársaság
Alapszabálya

A Szentesi Új Barázda Vadásztársaság az alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a módosítások félkövér, dőlt betűkkel jelölve a 2013. május 25-i taggyűlésén az alábbiak szerint állapította meg:

A vadásztársaság célja:
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvénynek (Civil törvény) az egyesületekre, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, 1996. évi LV. Törvény, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. Törvény, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 61-65. §-ai rendelkezései alapján a vadásztársaságokra, és a vadászatra vonatkozó jogszabályok megtartásával, környezet- és természetvédelmi előírásokra figyelemmel, együttműködési megállapodások és bérkilövési szerződések kötésével, valamint példás egyesületi élettel tagjai részére kulturált vadászati lehetőséget biztosítson.

A vadásztársaság a jelen alapszabályban meghatározott alapcél megvalósítása érdekében vadászati törvényben meghatározott jog gyakorlása során feladatát képezi a vadgazdálkodással kapcsolatos tevékenység ellátása. Így különösen a vad valamint élőhelyének szakszerű és tervszerű védelme, a vadászat és vadásztatás, valamint a vadgazdálkodással kapcsolatosan a vad elejtése, jóváhagyott terv szerinti kilövése, elfogása, értékesítése, mely tevékenységek nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek.
Alapcélja érdekében kiegészítő jelleggel gazdálkodik, - vad értékesítésből származó árbevétel -
vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Célkitűzésének megfelelően biztosítja a társaság demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, szervezi tagjai tevékenységét, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.

I. fejezet
Általános rendelkezések
A VADÁSZTÁRSASÁG JELLEGE ÉS JOGI HELYZETE
§
(1.) A vadásztársaság neve: Szentesi Új Barázda Vadásztársaság
Székhelye: 6600 Szentes, Csallány Gábor part 3.
Bélyegzője:
(2.) A Szentesi Új Barázda Vadásztársaság a Csongrád Megyei Bíróság jelenleg: Szegedi
Törvényszék - Pk. 60157/1989. számú végzésével, a társadalmi szervezetek nyilvántartásába
157. sorszámon került bejegyzésre.

(3.) A vadásztársaság a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának (6721 Szeged, Deák Ferenc u. 17.) a vadászterület határát megállapító 154/2354-3/2007. számú határozatában rögzített, 06-802750-1-0-2 kódszámmal nyilvántartásba vett vadászterületen gyakorolja tevékenységét a vadászatra jogosulttal kötött vadászati jog haszonbérleti szerződés alapján, a szerződésben és a vadászati törvényben meghatározottak szerint.
§

A vadásztársaság a vadászok által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület. A vadásztársaság önálló jogi személy.
A vadásztársaság a vadásztársaságokat közös szövetségbe tömörítő Országos Magyar Vadászati Védegylet a továbbiakban: OMVV- tagja.
Cél szerinti tevékenységek:
01.70 vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás
93.19 Egyéb sporttevékenység
55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás
Alapcél szerinti tevékenység továbbá a jóváhagyott lelövési terv szerinti vadhús
értékesítése.
A vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei
3. §
A vadásztársaság joga, hogy
a vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely kérdésben a küldött útján vagy írásban az OMVV. megyei és országos szerveihez kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen,
az OMVV-től vadgazdálkodási tevékenységének elősegítése céljából támogatást igényeljen,
a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös vállalkozásnak, alapnak tagja legyen,
tagjaira a jogszabályokkal és a taggyűlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban álló kötelezettségeket állapítson meg.
A vadásztársaság köteles
a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező-és erdőgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet-és természetvédelemmel összhangban gyakorolni. Tagjai részére a sportvadászati lehetőséget biztosítani.
A vad életmódja folytán keletkező károk megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása stb.) megtenni,
érvényesíteni, hogy tagjai a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló jogszabályokban, a vadásztársaság alapszabályában, valamint a szabályzatokban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását,
az OMVV. Országos és Megyei Küldöttgyűlése által irányadó és általános jellegű határozatait végrehajtani,
a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzéseit elősegíteni,
az OMVV Országos Küldöttgyűlése által megállapított szövetségi tagdíjat megfizetni,
a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elősegíteni,
tagjai egyesületi életre nevelését előmozdítani.

II. fejezet
A tagsági viszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei,
valamint a tagsági jogviszony megszűnése.
A vadásztársaság tagjai.
4. §
A vadásztársaság tagja lehet minden olyan nagykorú, magyar állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az alapszabályban, valamint a házi szabályzatban előírt feltételeknek megfelel.
A vadásztársaságnak
rendes tagja,
különleges jogállású tagjai: tiszteletbeli tag és pártoló tag, valamint
vadászjelöltjei vannak.
A vadásztársaság rendes tagjait a tagsági jogviszonyból eredő a jogszabályban, az alapszabályban, valamint a házi szabályzatban megállapított jogok illetik, és kötelezettségek terhelik.
A taggyűlés tiszteletbeli taggá nyilváníthatja azt a vadásztársasági tagot, aki idős koránál, vagy személyi körülményeinél fogva kötelezettségeit már kellően teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudná, és a vadászmúltja alapján arra érdemes. A tiszteletbeli tagot a részére megállapított kedvezmények (közreműködési, vadászati, fizetési stb.) illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
A vadásztársaság taggyűlése a vadgazdálkodást és a vadászatot támogató személyeket pártoló taggá nyilváníthatja. A pártoló tag a vadászaton lőfegyvert nem használhat, a taggyűlésen pedig csak tanácskozási joggal vehet részt. Egyéb jogait a házi szabályzat állapítja meg.
A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
Vadászjelöltek
5. §
A vadásztársaságba vadászjelöltként csak az a büntetlen előéletű, illetőleg büntetőeljárás alatt nem álló személy vehető fel, aki tizennyolcadik életévét betöltötte.
A vadászjelöltség legalább egy év időtartamig tart. Megszűnik a jelöltség, ha a vadászjelölt egy éven belül nem tesz sikeres vadászvizsgát.
A vadászjelöltet a vadásztársaság Vadászjelölt igazolvánnyal látja el.
A hatályos jogszabályok által az állami vadászvizsga letétele alól mentesített személy esetében a taggyűlés a vadászjelöltségtől eltekinthet.
6. §
A vadászjelölt köteles megismerni a vadásztársaság alapszabályát és házi szabályzatát, a vadgazdálkodás és a vadászat főbb szabályait, valamint sikeres vadászvizsgát tenni, a vadesztétikát betartani.
A vadászjelölt oktatásáért és neveléséért a természetvédelmi és propagandafelelős, valamint a vadászmester felelős. A vadászjelölt lőgyakorlatot csak felügyelet mellett és az erre kijelölt helyen végezhet.
A vadásztársaságba jelentkezők felvétele
7. §
A vadásztársaságba tagként jelentkezők felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a taggyűlés a kérelem benyújtását követő egy éven belül dönt.
A vadászjelölt csak sikeres vadászvizsga után nyilvánítható tagnak.
(3) A tagfelvétel ügyében hozott taggyűlési döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
A vadásztársaság taglétszámának megállapítása
8. §
A vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangját megteremtve a jogszabály előírásainak, a vadászterület nagyságának és vadeltartó képességének, valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembe vételével a taggyűlés állapítja meg.
A tagok jogai
9. §
A vadásztársaság rendes tagja:
jogosult a vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az alapszabály, a házi szabályzat, az egyéb szabályzatok és a taggyűlés határozatainak megtartásával vadászni.
A taggyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik.
Kizáró ok hiányában választhat, bármely tisztségre megválasztható,
a vadásztársaság valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított harminc napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
A vadásztársaság irataiba betekinthet,
a házi szabályzat keretei között igényt tarthat a taggyűlés által megállapított vadászrészre,
a vadásztársaság eszközeit (felszereléseit, berendezésit) és a vadászházat a házi szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe veheti, illetőleg használhatja,
a vadásztársaságból az indok megjelölése nélkül kiléphet.

A tagok kötelességei
10. §
A vadásztársaság tagjának kötelessége a vadgazdálkodásra és a vadászatra, a fegyver és a lőszer tartására és használatára vonatkozó jogszabályokat, az alapszabályt, a házi szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a taggyűlési és Elnökségi határozatokat, valamint a vadásztársaság tisztségviselőinek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezésit megtartani.
A vadásztársaság tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles
a vadásztársaság szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni,
a házi szabályzatban előírt, valamint a taggyűlés és az Elnökség által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkában részt venni,
a taggyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni.
Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

11. §
A vadászjelölt jogai és kötelezettségei az alábbi eltérésekkel azonosak a vadásztársasági tagéval:
A vadászjelölt jogosult a szervezeti életben részt venni, a vadásztársasági tisztségre azonban nem választható, és szavazati joggal sem rendelkezik, a vadásztársaság taggyűlésein tanácskozási joggal vesz részt.
A jelöltségi idő alatt a vadászjelölt tagdíjat nem fizet és vagyoni hozzájárulás fizetésére nem kötelezhető.
A vadászjelölt részt vesz a vadászatokon, lőfegyvert nem használhat, a terítékből a taggyűlés határozatának megfelelően részesedik.
A vadászjelölt közreműködik a vadásztársaság vadgazdálkodási feladatainak megvalósításában.
12. §
A tagsági viszony megszűnik:
kizárással,
törléssel,
kilépéssel,
a tag halálával,
a vadásztársaság feloszlatásával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével.
13. §
Kizárás csak fegyelmi határozattal rendelhető el.
Az Elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki meghalt, aki kilépett, akinek fegyvertartási engedélyét jogerősen visszavonták, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából, három hónapja írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A törlésről hozott határozatot 3 napon belül meg kell küldeni a törölt tagnak, s a határozatban fel kell hívni a figyelmét, hogy a határozat kézbesítését követő 15 napos jogvesztő határidőn belül a taggyűléshez fellebbezést nyújthat be, illetőleg a taggyűlés határozata ellen, ha a döntést törvénysértőnek tartja 30 napos jogvesztő határidőn belül keresetet nyújthat be a bírósághoz.
Törölheti továbbá az Elnökség azt a tagot, aki nem rendelkezik a vadászati törvényben meghatározott vadászat személyi feltételeivel.
14. §
A tagnak a kilépés szándékát a vadásztársaság elnökéhez írásban kell bejelenteni.
A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozatnak az egyesület elnöke általi átvétele napjával szűnik meg.
Fegyelmi eljárás
15. §
A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a vadásztársaság fegyelmi szabályzata állapítja meg.

III. fejezet
A vadásztársaság vezető szervei

A taggyűlés
16. §
A vadásztársaság legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés.
A vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal taggyűlést tart. Ezen kívül össze kell hívni a taggyűlést az intéző bizottság kezdeményezésére, a tagság egyharmadának kérésére az ok és cél megjelölésével, valamint, ha a bíróság elrendeli.
A taggyűlést a vadásztársaság elnöke írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a tárgysorozat megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót a taggyűlés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően megkapja.
A taggyűlésre készített jelenléti ívnek tartalmaznia kell a tag nevét, a pontos lakcímét és a tag aláírását.
A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő ír alá.
17. §
A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele + 1 fő jelen van. A határozat-hozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt.
A taggyűlésen minden tagnak egy szavazat van. Szavazni csak személyesen lehet.
18. §
Ha a szabályszerűen összehívott taggyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból eljuttatott meghívóval, tizenöt napon belül, ugyanazzal a tárgysorozattal újabb taggyűlést kell összehívni. A másodszor összehívott taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, a határozat meghozatalához azonban amennyiben a tagok fele ebben az esetben sem jelent meg a jelenlévő tagok kétharmad részének igenlő szavazat szükséges.

A taggyűlés hatásköre
19. §
A taggyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet.
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Elnökség az Ellenőrző bizottság, a Fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak, valamint a küldötteknek titkos szavazással öt évre történő megválasztása, illetőleg visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek szavazással való megválasztása a taggyűlés határozata alapján titkos vagy nyílt szavazással.
A jelölőbizottság megválasztása,
a vadásztársaság bérleti idejére szóló, valamint éves gazdálkodási tervének megállapítása,
a vadásztársaság éves költségvetésének a megállapítása és döntés a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében.
Az Elnökség , az Ellenőrző bizottság és a Fegyelmi bizottság évi beszámolójának megtárgyalása és döntés az elfogadás tekintetében,
a vadásztársaság más vadásztársasággal való egyesülésének, valamint feloszlásának és kettéválásának kimondása.
A vadásztársaság nevének megváltoztatása,
az alapszabály és a házi szabályzat megállapítása, illetőleg módosítása,
a tagfelvétel és a tagsági viszony megszüntetése kivéve a vadásztársaság fegyelmi bizottsága kizárás fegyelmi büntetés kimondását lehetővé tevő döntési jogát , továbbá a fegyelmi szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása.
Állásfoglalás a haszonbérleti szerződés megkötésének, valamint felmondásának az elfogadásáról, illetve jogorvoslati benyújtásáról.
A vadászati terv megállapítása,
a trófeás vad kilövésének elosztása,
a vadásztársaság gazdálkodását jelentősen érintő szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb beruházásoknak a jóváhagyása.
A tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának, a kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása,
a vadásztársaság tagjainak közösségi munkára kötelezése.
A vadásztársasági tagok kiemelkedő munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának vagy tiszteletdíjának megállapítása,
a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása a vadásztársaság nevében, a tagokat illetően,
a vadászrész mértékének megállapítása,
döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

20. §
A jelölő bizottság elnökét és legalább két tagját az újraválasztást megelőző taggyűlés választja meg.
A jelölőbizottság elnökének és tagjának a megválasztására a taggyűlés elnöke tesz javaslatot. javaslattételre bármely tag is jogosult. A jelölőbizottság a javaslatát a vadásztársaság tagjai véleményének ismeretében teszi meg.

Az Elnökség
21. §
Az Elnökség a vadásztársaság két taggyűlése közötti általános hatáskörű végrehajtó, ügyintéző szerve. Az elnökség a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az elnökség tagjai: elnök, titkár, vadászmester, természetvédelmi, oktatási és propagandafelelős, valamint a gazdasági felelős.
Az elnökség tagjait a taggyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el.
Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy
tisztségviseléstől eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki, illetve a bíróság a közügyek
gyakorlásától jogerősen eltiltotta.
A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.
Az intéző bizottság elnökség - tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak.

22. §
Az elnökség
gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggő jogszabályok, szabályzatok, az OMVV Országos és Megyei Küldöttgyűlése, valamint a vadásztársaság taggyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról,
összehívja a taggyűlést,
két taggyűlés közötti időben irányítja a vadásztársaság tevékenységét,
a 13. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben törli a tagot,
munkáltatói jogokat gyakorol, a munkáltatói jogkörben hozott döntés végrehajtása az elnök feladata,
dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, az alapszabály, a házi szabályzat, fegyelmi szabályzat vagy a taggyűlés nem utal más szerv hatáskörébe
Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább három havonként tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az elnökség ülésére minden esetben tanácskozási joggal az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság elnökét, valamint a vadgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok tárgyalására a hivatásos vadászokat is meg kell hívni.
Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a vadásztársaság elnöke vagy a titkár ír alá.
Az intéző bizottság elnökség köteles a végzett munkájáról évente a taggyűlésnek beszámolni.
Az elnök hatásköre és feladatai
23. §
A vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök.
A vadásztársaság elnöke
felelős a vadásztársaság törvényes és alapszabályszerű működéséért.
Koordinálja az elnökség - tagjainak munkáját, és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a taggyűlés és az elnökség - határozataival összhangban legyenek.
A taggyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a vadásztársaság nevében,
gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,
elnököl a taggyűléseken és az elnökség ülésein.
Gondoskodik arról, hogy az elnökség az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság a taggyűlésen beszámoljon munkájáról.
Gondoskodik a taggyűlés, az elnökség - valamint az OMVV Országos és megyei küldöttgyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról
gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogkört,
szervezi az együttműködést a mező-és erdőgazdasági társaságokkal és termelőkkel, a földtulajdonosokkal, valamint más szervekkel,
munkáltatói jogkört gyakorol,
intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés vagy más szerv, illetőleg a tisztségviselő hatáskörébe.

A titkár hatásköre és feladatai
24. §
A vadásztársaság titkárának feladata:
akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése.
A vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás,
a taggyűlések és az elnökségi ülések írásos anyagainak előkészítése és a jegyzőkönyv vezetése,
tagnyilvántartás vezetése.
A tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, taggyűlés elé terjesztése az elnökség - javaslatának ismertetésével.
Az alkalmazottak munkaszerződéseinek, a vadásztársaság együttműködési megállapodásainak, szerződéseinek elkészítése és nyilvántartása,
gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,
hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. A vadászmester hatásköre és feladatai
25. §
A vadásztársaság vadászmestere
felelős a vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra, illetőleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért.
Felelős az éves vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés határidőben történő elkészítéséért.
Gondoskodik arról, hogy a társas vadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt,
személyesen foglalkozik a vadászjelöltek fegyverkezelési oktatásával, megszervezi a vadásztársaság tagjainak lőgyakorlatát.
Gondoskodik a hivatásos vadászok bevonásával a vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, továbbá e munkában a résztvevők tevékenységének irányításáról, illetőleg felügyeletéről.
Szervezi a vadkárok megelőzését, a vad védelmét és őrzését, a vadkár bekövetkezésének veszélyére felhívja az elnökség figyelmét,
irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat.
Rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját és a lő jegyzékvezetését, a beírókönyvet, valamint elkészíti az éves összesítőt.
Felelős a lőtt (sebzett, elhullott) vad nyilvántartásának vezetéséért,
gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,
előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat,
gondoskodik a trófeák bemutatásáról.
Vezeti a vadásztársaságok hosszú távú üzemtervének nyilvántartási rendszerét,
gondoskodik a rendészeti feladatot ellátó személyek tevékenységére vonatkozó
jogszabályok folyamatos ismertetéséről
- kezdeményezi a rendőrségnél a hivatásos vadász/ok/ részére a szolgálati igazolvány, szolgálati jelvény kiadását, jogviszony megszűnése esetén azok visszavonását,
- a hivatásos vadász/ok/ intézkedése, vagy kényszerítő eszköz alkalmazása esetén a hivatásos vadász /ok/ írásbeli jelentését megvizsgálva megállapítja az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét, mely értékelő jelentést az Elnökség elé terjeszti,
- megszervezi és ellenőrzi a hivatásos vadász/ok/ tevékenysége során alkalmazható kényszerítő eszközök beszerzését, azok nyilvántartását,
- gondoskodik az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló, hatályos jogszabályi egyéb előírások végrehajtásáról, alkalmazásáról.
- kapcsolatot tart a rendőrséggel, vadászati hatósággal, ügyészséggel, földtulajdonosi közösség képviselőjével.
ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
A természetvédelmi, oktatási és propaganda-felelős hatásköre és feladatai
26. §
A természetvédelmi, oktatási és propagandafelelős feladatai:
a vadászok természetvédelmi ismereteinek bővítése, gondoskodik a természetvédelmi előírások megtartásáról.
Kapcsolatot tart a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal,
a vadásztársaság gazdálkodásával és működésével kapcsolatos propagandafeladatok előkészítése és végrehajtása, kapcsolattartás a vadásztársaság területén gazdálkodó szervekkel, földtulajdonosokkal, illetőleg oktatási és kulturális intézményekkel (iskolák, művelődési házak stb.).
A baleset megelőzését szolgáló munkavédelmi, tűzvédelmi, vadász balesetvédelmi oktatások évenkénti megszervezése, nyilvántartása.
A vadásztársasági versenyek és más rendezvények megszervezése, a lehetőségekhez képest vadászklub megalapításának elősegítése,
a vadásztársaság hivatásos vadászainak szakmai képzettségét gyarapító tanfolyamokon való részvétel megszervezése.
A gazdasági felelős hatásköre és feladatai
27. §
A vadásztársaság gazdasági felelőse:
intézi a vadásztársaság gazdasági ügyeit, kezeli a pénztárt, és felelős a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok előírásainak megtartásáért.
Ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja.
Beszedi a havi tagdíjat, a tagdíjfizetésről nyilvántartást vezet, három hónapi elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről értesíti a vadásztársaság elnökét.
Elkészíti az elnökségi - beszámolónak a vagyonkezelésről szóló részét,
ellenőrzi és irányítja a vadásztársaság által esetleg alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelői feladatokat ellátó személyt.
Elkészíti az éves pénzügyi beszámolót és a pénzügyi tervet,
gondoskodik a vadászrész név szerinti kimutatás, elszámolás elkészítéséről, összesítéséről a naptári évre vonatkozóan,
ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

Az ellenőrző bizottság
28. §
A vadásztársaság taggyűlése a vadásztársaság tagjai közül öt évre elnökből és kettő tagból álló ellenőrző bizottságot választ, amely közvetlenül a taggyűlésnek felelős.
Az ellenőrző bizottság feladata a vadásztársaság jogszabály-és alapszabályszerű működésének, valamint vagyonkezelésének ellenőrzése. Ennek során a vadásztársaságnál ellenőrzi:
a taggyűlés, az intéző bizottság elnökség és a fegyelmi bizottság határozatainak végrehajtását, s általában a vadásztársaság alapszabályszerű működését,
a vadgazdálkodás-fejlesztési tervek végrehajtását,
a költségvetés végrehajtását, a pénz-és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást,
véleményt nyilvánít az éves beszámolóról.

Az ellenőrző bizottság jogosult a vadásztársaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként, és működésének befejezésekor jelentést tesz a taggyűlésnek.
Az ellenőrző bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
29. §
Az ellenőrző bizottság hiányosság megállapítása esetén annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teszi:
csekélyebb súlyú hiányosságokra hívja fel a vizsgált szerv, illetőleg tisztségviselő figyelmét, és egyben rámutat a helyes eljárásra.
Jogszabályt, alapszabályt, illetőleg a vadásztársaság érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja a vadásztársaság elnökét.
Ha az ellenőrző bizottságnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatása nem vezet eredményre, a taggyűlés összehívására tesz előterjesztést. Ilyenkor a taggyűlést tizenöt napon belül össze kell hívni.
A fegyelmi bizottság
30. §
A vadásztársaság taggyűlése a tagok közül öt évre elnökből és kettő vagy négy tagból álló fegyelmi bizottságot választ, amely közvetlenül a taggyűlésnek felelős.
A fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala. Hatáskörére és eljárására a fegyelmi szabályzatban foglaltak az irányadók.
A fegyelmi bizottság elnöke az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meghívandó.
A fegyelmi bizottság elnöke évente beszámol a taggyűlésnek a fegyelmi bizottság tevékenységéről, valamint a vadásztársaság fegyelmi helyzetéről.

IV. fejezet
A vadásztársaság alkalmazottai
31. §
A vadásztársaság 4 fő hivatásos vadászt alkalmaz. Amennyiben a vadásztársaság megszerzi egy adott vadászterületen a vadászati jogot, a hatályos jogszabályban előírt számú hivatásos vadászt alkalmaz.
A hivatásos vadászok feladataikat az elnökség határozatai szerint végzik. Közvetlen irányításukat a vadászmester látja el.
A hivatásos vadász jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes szabályait a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), valamint a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata, a munkaszerződése és munkaköri leírása állapítja meg.
A vadásztársaság a hivatásos vadászokon kívül egyéb feladatok ellátására más személyeket is alkalmazhat.
V. fejezet
A vadásztársaság pénzforrásai és vagyona
32. §
A vadásztársaság pénzforrásai:
a havi tagdíjak és a tagok vagyoni hozzájárulásai,
a vadgazdálkodásból, közös munkából származó bevételek,
hitelek, kölcsönök, támogatások,
d.) Személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint
kiutalt összege,
e.) Alapcél szerinti tevékenységből származó bevételek,
f) Más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
( A vadásztársaság részére adománygyűjtő tevékenység folytatható, a vadásztársaság
írásbeli meghatalmazása alapján, de az adománygyűjtés nem járhat az
adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az
emberi méltóság sérelmével.)
g.) Egyéb bevételek

Költségek, ráfordítások (kiadások):

a) Alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b.) A vadásztársaság működéséhez szükséges kiadások,
c.) Egyéb költségek.

(2.) A vadásztársaságnak ingó- és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok és szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik. Tartozásaiért vagyonával felel.

33. §
(1.) A vadásztársaság vagyona csak vadgazdálkodási, vadászati vagy ezeket elősegítő
célokra használható fel a taggyűlés határozata alapján.
(2) A vadásztársaság nyereségét sem közvetlenül, sem közvetetten a tagok között
felosztani nem lehet.
(3) A pénzgazdálkodásra és vagyonkezelésre a hatályos előírások rendelkezései az
irányadóak.
(4) A vadásztársaság a taggyűlése által meghatározott mennyiségű Vadászrészt
(kompetenciát) adhat tagjainak. A vadászrész a tag részére a fizetett tagdíjára
tekintettel, a vadásztársaság részéről nyújtott szolgáltatás, amely a cél szerinti
tevékenységgel van összefüggésben és a vt. a rendeltetésszerű joggyakorlás
keretében nyújtja. A vadászrész a Vadászati Hatóság által jóváhagyott éves lelövési
terv alapján elejtett vadból nyújtható.
VI. fejezet
A vadásztársaság megszűnése
34. §
Megszűnik a vadásztársaság, ha
feloszlását a taggyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
b.) másik vadásztársasággal egyesül vagy kettéválik,
c.)a bíróság feloszlatja,
d.) fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság a megszünteti.
A legfőbb szerv nem dönthet a feloszlásról, amennyiben a vadásztársasággal szembeni
végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság
megállapította.
Feloszlás, egyesülés és kettéválás esetén a vadásztársaság vagyonának hovafordításáról a hitelezők kielégítése után a taggyűlés dönt.
(3) A bíróság által történő feloszlatás vagy a megszűnésének a bíróság által való
megállapítása esetén a vadásztársaság vagyona a hitelezők kielégítése után VT. tagjaira száll, a végzett munkájuk és a tagsági idő figyelembe vételével egyenlő arányban.

Vegyes rendelkezések

35. §
A vadásztársaság elnökség - ellenőrző bizottságának és a fegyelmi bizottságának elnökei és tagjai, valamint a vadásztársaság alkalmazottai nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban. Közeli hozzátartozónak kell tekinteni:
a házastársat,
az egyenságbeli rokont,
az örökbefogadott, a mostoha-és neveltgyermeket,
az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülőt,
testvért,
élettársat,
A vadásztársaság tagja egy időszakban csak egy tisztségre választható.

Felügyelet
36. §
A vadásztársaság működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

Ezen Alapszabályt a vadásztársaság taggyűlése 2013. május n az 1/2013.(05) Tgy. számú határozatával fogadta el.

Szentes, 2013. május .

a vadásztársaság elnöke, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítő, jegyzőkönyv hitelesítő